A Tiszák geszti otthona - Erő és akarat forrása
A kiállítást a geszti otthon, az eredeti tárgyak, a régi festmények, fotók és karikatúrák varázsán túl, – a klasszikus megoldások mellett – interaktív eszközök is színesítik. A kiállítás értelmezését egyebek mellett kosztümös rövidfilmek is segítik, többek között Reviczky Gábor és Trill Zsolt közreműködésével. Kisfilmjeink bepillantást adnak a korabeli lovasvadászatokba és felidézzük a Tiszák híres lovastudását és természet szeretetét. De az I. világháború frontját is megidézzük, ahol Tisza István 1917 nyarától ezredesként szolgált. Látogatóink útját szinte minden helyiségben a legnagyobb magyar írók mondatai kísérik. A hangjátékokban többek között rekonstruáltuk a szegedi árvíz vagy épp az első magyar egyiptomi expedíció pillanatait is.
A látogató a kastély fogadószobájába lépve azonnal választ kap a „Hol vagyok?” kérdésre, ahol interaktívan kapcsolódva a terekhez, megismerheti a kastély történetét az építéstől napjainkig. Ezt követően a legimpozánsabb térbe, a szalonba érkezik a betérő vendég, ahol házigazdáink Tisza Kálmán, Tisza István és Degenfeld Ilona hologram formájában üdvözli. A szalon hangulata visszaidézi a korabeli társasági élettel teli teret, míg a tarokk és a karambol asztal mellett a Tiszáktól elválaszthatatlan pipázás fennmaradt műtárgyai láthatók.
Az útvonal Tisza Kálmán eredeti formájában visszaállított miniszterelnöki dolgozószobájával folytatódik, ahol megismerhető korszakának bámulatos eredményei, kvalitásai, céljai és küzdelmei. Tovább haladva felfedezhetők a Tiszák bensőséges családi élete, emlékezetes történeteik, vendégkörük, puritán, de a dzsentrik társadalmával mégis érintkező életmódjuk, tudós házitanítóik, viszonyuk a zenéhez, sporthoz, könyvekhez, irodalomhoz, egyházhoz, nemzethez, politikához és a tudományokhoz.
A kiállítás áttekinti továbbá a Tiszák asszonyainak szerepét, áldozatos életét. A hölgyek jelentős részt vállaltak a geszti otthon hangulatának alakításában, férjeik életművének gondozásában, a személyzet irányításában, a gasztronómia és az élelmezés terén, de országos jótékonysági szervezetek élén is hatalmas munkát végeztek. A család minden nemzedéke a maga közvetlen környezetében is erkölcsi kötelességének tekintette a szegények, rászorultak támogatását. A falu hálája sem maradt el, mivel a II. világháborút követően a kitelepített Tisza családnak évente pár alkalommal, egész éjszaka szekerekkel vitték a bőséges élelmet.
A kiállítás záróakkordja Tisza István dolgozószobája, ahol bemutatásra kerül hazai és nemzetközi közéleti értékelése, valamint időszakának fenyegető veszedelmei, társadalmi és nemzeti feszültségei. A kiállítás drámai csúcspontját Tisza István sorsa jelenti, aki a Koronatanácsban egyedüliként ellenezte a világháborút, mégis „háborús bűnbakként” végezte.
A tárlat egyik legizgalmasabb helyisége a Tisza István dolgozószobájával megegyező berendezésű szoba, ahol a látogatók replikák segítségével átélhetik a politikus dolgos hétköznapjait, betekinthetnek a titkos iratokba, levehetik a könyveket a polcról és átlapozhatják azt a miniszterelnöki székben.
A politikán, az egyházi és közéleti szerepeken kívül a Tisza férfiak legfontosabb kötelessége a birtok gazdálkodásának intézése volt. Mintagazdaságokat vezettek, ennek köszönhetően terjedt el méneseik jó híre.
Sikereiket igényes neveltetésüknek is köszönhették. A mindenkori nevelési célok: a szilárd vallási és erkölcsi alapok kialakítása, természettudományos szemlélet, kiváló idegennyelvi és zenei képzés, klasszikus és humán műveltség, illetve a hit és tudás, a sportok és a szellemi igénybevétel harmóniája.
A kiállítás Felbecsülhetetlen értékű festményekkel is gazdagodott, így Barabás Miklós Tisza Lajos és Tisza Lajosné portréit, valamint Ferraris Artúr Történelmi tarokkparti című festményét is megcsodálhatjuk. Kiemelt értéket képvisel Josef Danhauser műve, ifj. Tisza Kálmán biedermeier íróasztala. Strobl Alajos gróf Tisza Kálmánról készített mellszobra, illetve a falkavadászatot ábrázoló szivartartó, amelyen Almássy Denise - gróf Tisza István unokahúga - gravírozott aláírása található.
A Tisza család leszármazottjai jóvoltából a kiállításon olyan használati tárgyakat is megcsodálhatnak a látogatók, amelyek eredetileg is a kastélyban voltak. Ilyen például Tisza István dédunokájától Patay Ilonától egy elefántcsont levélbontó vagy Bosznay István „Geszti táj” című festménye 1904-ből.
Patay Pétertől Báró Rudnyánszky Béla műve a geszti Tisza-kastélyról, amelynek hátulján az alábbi felirat olvasható: „Ha Jolka néni kéri, adják oda”; egy márványból készült asztali óra, amelynek különlegessége, hogy egy turulmadár csőre tartja az elől-hátul csiszolt üveggömb órát, illetve Tisza István „Szipirtyó” nevű agara által nyert díj, ami egy tenyérnyi méretű ezüst tálca. Nitch Ilonának (Tisza Ilona) köszönhetjük többek között a már korábban említett Barabás Miklós portrékat, a Tisza-Degenfeld-címeres selyem szalvétát és az ezüst pecsétnyomót, amin a családi címer látható.
Aki belép ebbe a kastélyba, többé nem felejti el a Tiszákat: Geszt olyan történelmi és nemzeti zarándokhely, ahol nemcsak válaszok születnek, de súlyos kérdések is felmerülhetnek!
