Sztélét avattak, történelmi emlékhellyé vált Geszten a Tisza-kastély
Rezes Imre|2026.10.30.
Geszt a magyar történelem meghatározó helyszíne, a Tisza család pedig jeles személyiségeket, köztük két miniszterelnököt adott az ország számára. Két rendezvényt is tartottak a településen csütörtökön. Egy emlékoszlopot, sztélét avattak annak apropóján, hogy a geszti Tisza-kastély történelmi emlékhellyé vált, míg a Tisza-kriptánál egy okosparcellakő kapott helyet.
A geszti területet a Tisza család 1760-ban kapta meg az akkori uralkodótól, Mária Teréziától eredeti birtokaikért cserébe. A rezidenciát aztán minden generáció a saját igényei szerint alakította. A Tisza család két miniszterelnököt is adott Magyarország számára: Tisza Kálmán 1875 és 1890, míg gróf Tisza István két alkalommal, 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt kormányfő. A felújított Tisza-kastélyt 2024-ben, két és fél éve, a nemzeti összetartozás napján adták át ünnepélyes keretek között.
A felújított geszti Tisza-kastélyt 2024-ben, a nemzeti összetartozás napján adták át. Fotó: Licska Balázs
Történelmi emlékhely lett a Tisza-kastély
A Beol.hu korábban a pincétől a padlásig bejárta a rezidenciát, és sorra vette, hogy melyek az állandó kiállításban fellelhető, megismerhető legértékesebb műtárgyak – mind pénzügyi, mind eszmei értéküket tekintve. A geszti Tisza-kastély most történelmi emlékhellyé vált, ennek apropóján avattak egy sztélét, egy emlékoszlopot csütörtökön a parkban.
Geszten találkozott az ország és a család története
A nemzet szolgálata kötelesség volt a Tisza család számára, amelynek tagjai így feladatot, a haza iránti felelősséget is örökölték – mondta a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. Móczár Gábor hozzátette, hogy a Tisza család tagjai, köztük a két miniszterelnök ide, Gesztre tértek vissza, ez az a hely, ahol találkozott a közélet és a magánélet, egy ország és egy család története.
A sztélé nem csupán kő és fém, hanem egy jel is. Azt üzeni, hogy ez a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne – hangsúlyozta. A történelmi emlékhelyek olyan pontok, ahol a történelem kilép a könyvek lapjairól. Ahol az évszámokhoz helyek, a nevekhez arcok, az eseményekhez pedig emberi történetek kapcsolódnak. Aláhúzta, miszerint ezért ezen helyek megjelölése nemcsak szakmai feladat, hanem az emlékezet szolgálata is.
A Tisza-kastély a magyar történelem meghatározó helyszíne, ahol döntések születtek, gondolatok formálódtak. Fotó: Licska Balázs
A magyar történelem meghatározó helyszíne
Vannak helyek, amelyek jelentősége túlmutat az épületeken, a parkokon, amelyek nemcsak tanúi voltak a történelemnek, hanem alakították is azt. Ez igaz Geszten. A Tisza-kastély a magyar történelem meghatározó helyszíne, ahol döntések születtek, gondolatok formálódtak, ahol egy család története összefonódott az ország sorsával – fogalmazott Kocsis Klára.
A geszti Tisza-kastély létesítményvezetője elmondta: most az a feladat, hogy a megújult épületet élettel töltsék meg; a történelmi örökségből élmény, tudás és továbbadható érték legyen. Ezért tartanak a kiállítás mellett tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, rendezvényeket.
Hozzátette: a „persevero”, azaz a „rendületlenül kitartok” azon túl, hogy a Tisza család jelmondata és hitvallása, egy közösség megmaradásának szimbóluma is. Beszélt arról, hogy a sztélé, az emlékoszlop arra ugyancsak emlékeztet, hogy a múlt értékei a jövő számára is üzenetet hordoznak.
Az ország nagyjai éltek a Tisza-kastélyban
Felmenői számára a magyar föld, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar identitás jelentette az otthont – hangsúlyozta gróf Tisza Ilona, hozzáfűzve, hogy a Tisza család nemzedékeken át szolgálta a hazát. A geszti Tisza-kastélyban élt
Tisza Lajos, akinek három fia harcolt az 1848/49 eszméiért,
Tisza Kálmán, aki 15 éven át volt miniszterelnök,
gróf Tisza Lajos, aki az árvíz után újjáépítette Szegedet,
gróf Tisza István, aki kétszer volt kormányfő.
Itt élte élete jelentős részét édesapja és édesanyja, valamint gyermekkorukat itt töltötték testvérei is. Az épület minden fala, illetve a park fái az ő emléküket őrzik. Kiemelte: a Tisza család tagjai mindig azt vallották, hogy az ember értékét nem a származásában, hanem a szolgálatában mérik. Gróf Tisza Ilona szerint a megújult geszti Tisza-kastély a bizonyíték arra, hogy Magyarország becsüli az örökségét, tiszteli az elődök emlékét.
Geszt története összeforrt a Tisza családdal
Geszt története összeforrt a Tisza családdal, amelynek tagjai évszázadokon át meghatározó szerepet töltöttek be a történelemben – húzta alá Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára. Szabadics Anita ismertette, hogyan került a Tisza család Gesztre, amelynek életében meghatározó volt a reformátusság, támogatták református intézmények létrehozását és fenntartását.
Geszti kötődésüket jelzi az, hogy ide tértek haza, hogy itt van a Tisza-kripta – emelte ki. Külön szólt gróf Tisza Lajos jelentőségéről, aki az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítésének királyi biztosa lett. Elismerésként kapott grófi címet, illetve Szeged díszpolgárává választották. Érdekességként megemlítette: 1875-től 1898-ig, haláláig volt az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, és elnöksége idején épült meg az egyesület Alkotmány utcai székháza, amely ma a szaktárca székháza.
A sztélét, az emlékoszlopot Móczár Gábor, Szabadics Anita, gróf Tisza Ilona és Kocsis Klára leplezte le. Fotó: Licska Balázs
A sztélé több egy kőbe vésett feliratnál
Miután az emlékoszlopról, a sztéléről lerántották a leplet, azt Nitsch Gábor és Tubak János református lelkészek áldották meg. Kiemelték, hogy a sztélé több egy kőbe vésett feliratnál, egy tanúságtétel. Azt kívánták, hogy legyen az emlékezés helye, a történelmi hűség jele, valamint a bizonyságtétel arról, hogy Isten kegyelme nemzedékről nemzedékre megmarad.
Okosparcellakő kapott helyet a Tisza-kripta mellett
Amellett, hogy a geszti Tisza-kastélynál felavatták a sztélét, az emlékoszlopot, amely jelzi, hogy történelmi emlékhelyről van szó, a Tisza-kriptánál egy okosparcellakövet adtak át. Ugyanis a Tisza-kripta a Nemzeti Sírkert része, védett sírhely. Az okosparcellakő pedig azt jelenti, hogy elhelyeztek rajta egy QR-kódot, amely a Nemzeti Örökség Intézete honlapjára vezet, ahol megismerhető a Tisza-kripta és azok története, akik itt nyugszanak.
Okosparcellakő kapott helyet, azon van egy QR-kód, amely a Nemzeti Örökség Intézete honlapjára vezet. Fotó: Licska Balázs
A magyar történelem három meghatározó személyisége
A Tisza-kriptánál korábban elhelyeztek egy táblát is, miszerint a Tisza család sírhelye 1902-ben épült, és itt nyugszik Magyarország történelmének három meghatározó személyisége is. A felirat alapján a köznemesi eredetű, nagybirtokos Tisza család – erős református kötődése mellett – liberális és konzervatív hagyományokat egyaránt ápolt.
Tisza Kálmán 1830-ban született Geszten. Az 1867-es kiegyezés eredményeként létrejött Osztrák-Magyar Monarchia kiemelkedő politikusa volt. Miniszterelnöki megbízatása alatt, 1875 és 1890 között kiépültek a polgári kormányzás intézményei, az ország gazdasága lendületesen fejlődött. 1902-ben halt meg Budapesten.
Gróf Tisza Lajos 1832-ben született Geszten. 1861-ben indult politikai pályafutása. Volt Bihar vármegyei főispán, majd közlekedési miniszter. Az 1879-ben árvíz pusztította Szeged újjáépítése a nevéhez fűződik. Érdemeit azzal ismerték el, hogy Szeged díszpolgárává avatta, míg az uralkodó, Ferenc József 1883-ban grófi rangra emelte. 1898-ban halt meg Budapesten.
Tisza Kálmán fia, gróf Tisza István 1861-ben született Pesten, a grófi címet nagybátyjától, a gyermektelenül elhunyt gróf Tisza Lajostól örökölte 1897-ben. Két ízben, 1903 és 1905, valamint 1913 és 1917 között volt miniszterelnök. Bár ellenezte a háborút, a közvélemény mégis őt tette felelősség az első világháborúban elszenvedett vereségért. 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején három katona gyilkolta meg a lakásán.