Blog

Távol a világtól, távol a fővárostól, távol a politikától van egy hely, amely családi és baráti beszélgetéseket, óriási sétákat, közös ebédeket, olvasásra, írásra, politikai gondolkodásra nevelést nyújtott egykori lakóinak és nyújt ma az oda látogatóknak. Az országnak két miniszterelnököt is adó Tisza család korabeli otthonát a Békés megyei Geszten néhány hónapja nyitották meg a nagyközönség előtt.

Hosszú felújítást követően ismét látogatható a Tisza-kastély Geszten. A kiállítás, amely a család életén túl a Tiszák politikai tevékenységét is igyekszik objektíven bemutatni, érdekes és informatív, interaktív, helyenként meglepi a gyanútlan érdeklődőt, sőt hagyja, hogy elhiggyük, mi is grófok vagyunk egy távoli békési föld közepén.

A geszti kastély nem csupán egy kiállítást kínál, hanem szállást ad azoknak, akik a Tisza család mellett Arany János és a Nagyváradon tevékenykedő magyar írók nyomába erednének.

Hol is van Geszt?

A Békés megyei Vésztőn nőttem fel, mégsem jártam korábban Geszten. A szüleimtől hallottam a településről, de csupán annyit, hogy az már majdnem Románia. Később, a történelmi tanulmányaim kiszélesítésével vált világossá, hogy Geszt sokkal fontosabb hely, mint ahogy gondoltam. Nem a román határon fekvő falu, hanem a történelmi Magyarország közepén elhelyezkedő Tisza-birtok központja. A dualizmus politikai csatáinak, eredményeinek és hagyatékának Geszt fontos, ha nem a legfontosabb hátterét biztosította. Tisza Kálmán miniszterelnök nem volt rest a székesfővárosból geszti otthonába rendszeresen hazatérni és a kastély teraszán ebéd után az ország ügyein gondolkodni.

Tisza torta és geszti kávé a kastély teraszán

Az egykori tiszttartó házból (a kastély legrégebbi épületéből) kilépve a csaknem húsz hektáros parkba, elfogott az alföldi nyugalom. Régen éreztem már a nyári délutánok dél-békési csöndjét. A hőségben nem mozdul senki és semmi, a fák leveleik mozdulatlanságával ráveszik az összes élőlényt a hallgatásra. Ehhez a csöndes nyugalomhoz kínálta fel Tisza Kálmán és felesége egykori kedvenc helye, a keleti terasz székeit. A kiállítás várhat, gondoltam magamban, és egy kávé, valamint a családi szakácskönyv egyik receptje alapján készült Tisza torta kíséretében hallgattam a geszti csendet.

Holott később kiderült, hogy Geszten ritkán volt csak hallgatás.

Tisza Kálmán szülei, majd ő maga és felesége, Degenfeld-Schomburg Ilona és utódaik is örömmel fogadtak a kastélyban látogatókat. Megfordultak itt a kor politikáját alakító személyeken túl az irodalom nagy alakjai (úgymint Arany, Jókai, Mikszáth), jöttek, akik jókedvre, családi hangulatra, mulatozásra, egy tarokkpartira, alföldi ételekre vagy csupán tartalmas beszélgetésekre vágytak.

„Miniszter, házelnök, tanácsot kérő államférfi, sürgős bajban lévő ember érkezik várva vagy váratlanul. Zsibongás, pezsgés, sürgés-forgás van állandóan, sétáló vendégek a parkban.” – olvasható a Vasárnapi Újság 1904-es tudósításában.

Lábnyomok a kastélyban

Arisztokratákról, politikusokról, az irodalom nagy alakjairól írtam korábban, de nemcsak ők hagyták ott lábuk nyomát a kastélyban. A gesztiek, a dél-békésiek oktatásra és kulturális színtérnek használták a kastélyt. Sajnos ők hiába igyekeztek vigyázni arra, ami a háború utáni pusztításból megmaradt, a kastélyt szinte saját hamvaiból kellett újjávarázsolni.

Az, hogy a gesztiekben még hosszú évtizedekig élt egyfajta tisztelet a kastély egykori lakói iránt, az a könyv mutatja, amelyet az egyik vitrinben pillantottam meg.

Kis Ilona geszti tanítónő 1988-ban feljegyzést írt a könyvbe, miszerint a Tiszák szemétre dobált hagyatékából mentette meg ezt a könyvet egy kis tanítványa 1945-ben. A berendezési tárgyak, a hatalmas könyvtár többi darabja már nem volt ilyen szerencsés. Többnyire elpusztultak vagy eltűntek, így komoly munka volt a Tisza család ma is élő tagjainak segítségével berendezni a kastélyt.