Blog

A Tisza család két miniszterelnököt is adott az országnak, apát és fiát: Tisza Kálmánt és Tisza Istvánt. Előbbi 1875 és 1890 közt, míg Tisza István 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke.

A geszti kastély azonban több, mint két fontos politikus lakóhelye. A kor legnépszerűbb írója, Jókai Mór gyakran látogatott el ide, és az alábbi szavakkal írta le, milyen hangulat fogadta:

„Holtomig feledhetetlenek maradnak a geszti otthonban töltött édes napok. Ott láttam az igaz magyar családi életet, zavartalan boldogságot a maga tökéletességében. Minden családtag úgy szerette egymást és valamennyien az apát és anyát. Soha eszményibb együttélést, együttérzést nem képzelhettem magamnak.”

E méltató szavak jórészt Tisza Kálmán és felesége, Dégenfeld-Schomburg Ilona szeretetteljes kapcsolatára utalnak, de a szülők iránti tisztelet és a gyerekek kultusza nemzedékről nemzedékre öröklődött a családban.

A kastély története

Tisza László az 1760-as években kapta meg Gesztet Mária Teréziától, és a család itt kezdte meg a birtokközpont kialakítását. Először egy kúria épült, melynek helyére fia, Tisza II. László építtette a ma is álló barokk-klasszicista stílusú kastélyt. A geszti kastély az ún. Grassalkovich stílusú kastélyok mintájára épült, mint például Gödöllő vagy Pécel. A tervező építészek között ott találjuk Czigler Antalt és Mayerhoffer Jánost is, de olasz építőmesterek is részt vettek az építkezésen.

A családfő nemcsak a saját otthonát alakította ki Geszten, de bőkezűen jótékonykodott a közösség számára is. Felújíttatta a református templomot és paplakot, magtárat és két iskolát is építtetett.

A kastély első komolyabb átalakítása 1860 nyarán történt, amikor Tisza Kálmán a menyasszonyát, Dégenfeld-Schomburg Ilona grófnőt azzal lepte meg, hogy teraszt építtetett a keleti szárnyhoz.

Ekkor készült az emeletráépítés is, valamint a kocsibehajtó helyén szobákat alakítottak ki. Az utca felőli részen platános parkot telepítettek, ebből két matuzsálemi példány maradt napjainkra.

A következő nagyobb átalakítás 1902-ben történt, ekkor már gróf Tisza István volt az épület tulajdonosa, aki arra törekedett, hogy a meglévő hajlékot minél kényelmesebbé tegye. Ekkor került sor a kastély korszerűsítésére: bevezették az áramot, elhelyeztek a padlástérben egy új hideg-meleg vizes tartályt és bekötötték a telefonvonalat.

1945 körül a kastély teljes berendezése megsemmisült. 1949-ben általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be. Ezek az intézmények 2017-ben költöztek ki az épületből, amikor megkezdődött a kastély felújításának előkészítése.

A kiállítás termei

A kastélyba belépve a jegypénztártól balra a ruhatár mögött helyezkedik el az egyik legfontosabb terem: Tisza István dolgozószobája. A család ősztől tavaszig Budapesten élt, de a nyári hónapokat Geszten töltötte. A miniszterelnök itt sem pihent, hanem napjai szorgos munkával teltek. Kora reggel kilovagolt birtokára, hogy beszélgessen gazdatisztjeivel, majd reggeli után visszavonult ide a dolgozószobájába. Ez a helyiség a kastélyban szinte a legtávolabb van a másik fontos dolgozószobától, ahol korábban Tisza Kálmán töltötte napjait.

Egy korabeli krónika, a Vasárnapi Újság 1904. október 10-i száma felidézi, mennyire közvetlen volt Tisza István a birtok dolgozóival, beleértve a cselédeket is, akik jellemzően az egész életüket a gazdaságban töltötték.

A dolgozószobának egy csupa fehér replikáját is berendezték a szomszédos teremben, itt bárki bármelyik bútorra leülhet, így ez remek szelfipontként szolgál.

Visszasétálva az előcsarnokba, a jegypénztár mellett áll a kastély makettje, ahol könnyen tájékozódhatunk, melyik terem merre van.

Innen egyből a legreprezentatívabb helyiségbe, a három részből álló szalonba jutunk.

A középső, legnagyobb terem a Nagy Szalon, ami ebédlőként és a társasági események helyszíneként szolgált. Itt az anekdota szerint mindig volt az asztalon pár plusz teríték, hátha betoppan egy-két váratlan vendég – nem csoda, hogy a kastély messze földön híres volt vendégszeretetéről. A kastélyt élettel töltötték meg a vendégek, az éjszakába nyúló tréfálkozások, beszélgetések.

Balra, a Kis Szalonban a biliárd egyik különleges változatát, egy karambol asztalt láthatunk. Ezt két játékos vagy csapat dákó segítségével játssza 3 golyóval (fehér, sárga, piros) egy olyan biliárdasztalon, amin nincsenek lyukak.

A helyiségben egy tarokkasztal is áll, amely a 19. század egyik igen népszerű játékának számított, és amely játékban Tisza Kálmán kiváló mester volt. A komód felett egy festmény a kor talán leghíresebb tarokk partiját ábrázolja, hiszen az asztal körül olyan neves személyeket látunk, mint Tisza Kálmán, Jókai Mór, Podmaniczky Frigyes, illetve számos országgyűlési képviselő, MTA-tag vagy épp újságíró.

A Nagy Szalontól jobbra egy eredeti Stelzhamer zongora áll, melyet bizonyára gyakran használtak, hiszen a sok vendégről híres kastélyban gyakori program volt a zenehallgatás.

A következő terembe, Tisza Kálmán dolgozószobájába egy kis átjárón jutunk el, melynek falán több mint 600 törvény címét olvashatjuk, melyek Tisza Kálmánhoz köthetőek. A dolgozószobát látva nem is gondolná az ember, hogy az 1880-as években az ország sorsát ilyen szerény helyiségből irányították.

A kiállítás egy folyosóról nyíló pár teremben folytatódik. Itt először a családfával ismerkedhetünk meg, majd egy nagy legyezővel ékesített teremben a család nőtagjairól olvashatunk. Bár akkoriban a nők társadalmi szerepe jóval szűkebb volt, mint manapság, az arisztokrata hölgyek megtalálhatták a módot a köznevelésben, közegészségügyben vagy jótékonyságban való részvételre.

Ezután kitér a tárlat a Tisza István ellen 1912. június 7-én elkövetett merényletre, amely az első volt az ellene elkövetett négy merénylet közül. Amikor az első miniszterelnökségét elvesztett Tisza István elvállalta a képviselőház elnöki tisztségét, feltett szándéka volt, hogy erőszakkal törje le az ellenzéki obstrukciót. A véderőtörvény parlamenti megszavazása után, az ez ellen tiltakozó képviselőket Tisza a karhatalommal vezettette ki az utcára. Az egyik kitiltott ellenzéki képviselő, Kovács József visszatért a parlamentbe az újságíróknak fenntartott karzatra, és onnan leugorva háromszor rálőtt Tiszára. A golyók – melyeknek a nyoma még ma is látszik az emelvény faburkolatán – célt tévesztettek. Az esetet követően napra pontosan egy évvel később, 1913. június 7-én Ferenc József ismét kinevezte Tisza Istvánt miniszterelnöknek.

A teremben láthatunk egy ugyanolyan revolvert, melyet a merényletben használtak, valamint korabeli régi fotókat Tisza Istvánról és családjáról.

Számomra az egyik legérdekesebb terem a gyerekek oktatásáról szólt, ahol arról olvashattam, milyen széles körű nevelést kaptak a Tisza utódok. Az oktatás részét képezték a természettudományok, az idegen nyelvek, a zenei képzés, a klasszikus és humán műveltség, a hitoktatás és a sport is. De ezek mellett a gyakorlatiasság is szerepet kapott, Tisza Lajos fiai például elsajátították az asztalos és a faesztergályos mesterség alapjait is. A gyerekeket a kor legjobb házitanítói oktatták, akiket gyakran küldtek külföldi tanulmányútra a szülők, és akik bármikor bevonhattak további mestereket az oktatásba.

A tárlat ezután az emeleten folytatódik, ahol női dolgozószobát és szalont láthatunk, illetve a padlástérben egy rövid filmet a családról és a kastélyról.

Az alagsorban a vadászattal és a sporttal kapcsolatos tárgyak sorakoznak a vitrinben, illetve egy sarokban meglepő installáció áll: egy rakás tonettszék.

Ennek története 1903-ra nyúlik vissza, amikor Tiszta István meg akarta szüntetni azt az ellenzéki gyakorlatot, hogy a képviselők a törvények elfogadását időhúzó felszólalásokkal lassították. A javaslat szerint az ilyen obstruáló képviselőket indokolt esetben akár karhatalmi erővel is ki lehetett volna az ülésteremből vezettetni. Az úgynevezett zsebkendőszavazással, a házszabály megsértésével 1904. november 18-án elfogadott határozati javaslat miatt az ellenzék az országgyűlés december 13-ai ülésén heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag szétrombolta a terem berendezését.

A kiállítás során nemcsak nézelődhetünk és olvasgathatunk, de van olyan terem, ahol korabeli híreket hallgathatunk, illetve VR szemüveg vagy fotós installációk segítségével belehelyezkedhetünk néhány korabeli jelenetbe. Az alagsor borospincéjében berendezett ebédelőasztalnál pedig illatmintákat is szagolhatunk, azaz a tárlat igyekszik minden érzékszervünkre hatni.

Arany János házikója

Tisza Lajos legfiatalabb fiának, Tisza Domokosnak tíz éven keresztül Kovács János természettudós volt a nevelője és házitanítója. Mivel az ifjú Tisza érdeklődéssel fordult a költészet felé, Tisza Lajos a nevelő javaslatára meghívta Arany Jánost Gesztre, hogy tanítsa fiát költészetre. A költőnek kapóra jött a meghívás, hiszen a szabadságharc leverését követően rettegve bujkált hazafias költeményei miatt.

Bár Tisza Lajos felajánlotta Aranynak a geszti kastély egyik teljesen berendezett lakosztályát, a költő azt nem fogadta el. Ezért a kastélytól nem messze építettek neki egy mindössze körülbelül 5×3 méter alapterületű kis nyári lakot, amelyben Arany igencsak puritán körülmények között lakott 1851 májusától néhány hónapon keresztül. A hófehér falú, romantikus erdei ház berendezése mindössze egy vaskályhából, egy íróasztalból, valamint egy ágyból állt, és ha a költőnek az éjszaka közepén jutott eszébe egy-két verssor vagy gondolat, akkor azokat a falra írta.

A kripta

A Tisza család első kriptája az 1770-es évek elején épült, a források szerint már Tisza I. Lászlót is oda temették. A most látható mauzóleumot 1902-ben emelték, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába, ahol ma harminchárman nyugszanak, köztük a két egykori miniszterelnökünk is.

Gróf Tisza Istvánt Geszten, a családi kriptában helyezték örök nyugalomra, de 1983 nyarán ezt a nyugalmat máig ismeretlen személyek megzavarták. A helybeliek arra lettek figyelmesek, hogy a Tisza család kriptájának ablakát kifeszítették, a gróf koporsóját a falból kiszedték és felnyitották, a betörők pedig magukkal vitték a volt miniszterelnök koponyáját, miközben a koporsóban található ékszereket, a gróf pecsétgyűrűjét, valamint nyakláncát érintetlenül hagyták. A sírrabló(ka)t a mai napig nem találták meg, ahogy azt sem lehet tudni, hogy mi lett az elrabolt koponya sorsa.

Látogatói információk

A kastély hétfő kivételével minden nap látogatható, nyáron 10-18, télen 10-17 óra között. Jegyárakról és további tudnivalókról a kastély weblapján lehet tájékozódni.